A jóga jelentése, és a Hatha jóga művészete - 2. rész

A jóga három szinten hat az emberre, amelyek a testi, mentális és energetikai szint.

 A jóga hatásai testi szinten:

  • izmok ellazítása, erősítése (főleg a mély izmoké, melyek a legfontosabbak egészségünk megőrzéséhez),
  • csontrendszer karbantartása, esetlegesen rehabilitálása,
  • ízületeink rugalmasságának megőrzése, fenntartása, esetlegesen rehabilitálása,
  • vérkeringés javítása, testi funkciók beindítása (főleg a méregtelenítő funkciók),
  • légző rendszer egészségének megőrzése, kapacitásának növelése, esetleges rehabilitálása,
  • nyirokrendszer, hormonrendszer működésének elősegítése,
  • anyagcsere felgyorsítása, méregtelenítés elősegítése,
  • immunrendszer erősítése,
  • egészséges testsúly beállítása az úgynevezett dósák kiegyensúlyozásával,
  • vitalitás növelése,
  • teljesítőképesség növelése, kondíció növelése, erősítés, alakformálás.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A jóga hatásai mentális szinten:

  • vegetatív idegrendszer harmonizálása,
  • stressz oldó, lazító hatás,
  • belső összhang megteremtése,
  • a két agyfélteke működésének harmonizálása (stresszoldás),
  • központi idegrendszer stimulálása,
  • koncentrációs képesség fokozása.

A jóga hatásai energetikai szinten:

  • helyreállítja a test finom fizikai állapotát,
  • helyreállítja az energetikai működést,
  • harmonizálja az energiaközpontok, csakrák működését.

A hatha-jóga statikus mozgásforma, amely főként az ászana gyakorlásra helyezi a hangsúlyt. 7- 10 légzésen keresztül tartjuk ki a különböző testhelyzeteket.

Gerincünk alapos átmozgatása, nyújtása és csavarása különösen fontos elem az óra folyamán, hiszen manapság egyre többen – már fiatal korban is – hátproblémákkal küzdenek.

Ezen óratípus ajánlott kezdőknek, illetve azoknak is, akik régebb óta gyakorolják a jógát, de kiegészítést keresnek a dinamikus óratípusok mellé.

A gyakorlás során alkalmazzuk az ún. teljes tüdős jógalégzést, mely dinamikus fenntartása segíti az ászanák kitartását a gyakorlás folyamán, megemeli a testhőt, elindítja a különböző méregtelenítő folyamatokat szervezetünkben. Nyújtások folyamán ugyancsak a helyes légzéstechnika segítségével tudjuk elengedni a feszültséget izmainkból és ízületeinkből

Az óratípus nagyrészt a törzs és láb izomcsoportjait erősíti meg, továbbá nagy hangsúlyt fektet a mozgásszegény életmód és irodai ülőmunkából fakadó beszűkült ízületek és megrövidült izomcsoportok élettani mozgásterjedelmének visszaállítására is.

Általánosan elmondható, hogy a statikus kitartások nyújtják és erősítik is egyben izmainkat, illetve stressz oldó hatásuk sem elhanyagolható.

 

Az óra menete:

  • légzésfigyelés, ráhangolódás a gyakorlásra
  • bemelegítés: napüdvözletek
  • törzs nyújtások, csavarások
  • egyensúlyozó ászanák
  • álló ászanák
  • hátrahajlítások, hátizmok erősítése
  • fordított testtartások
  • levezetés: ülő ászanák, nyújtások, csavarások
  • légzésfigyelés, légzőgyakorlatok
  • relaxáció

A jóga jelentése, és a Hatha jóga művészete - 1. rész

A jóga a világ legősibb mozgásrendszere, szinte minden más mozgásformában felfedezhetjük az elemeit.

A jóga szanszkrit kifejezés, amelyet többféleképpen lehet magyarázni. A magyarázatok együttesen adják meg azt a tényleges jelentést, amelyet a jógahagyományok valójában képviselnek, és amely a legteljesebben magában foglalja a jógának mint életmódnak, életfelfogásnak, vallásnak, önmegvalósítási folyamatnak a tartalmi értékeit, és jellemzőit.

 A jóga szót egyrészt értelmezhetjük úgy, mint összekapcsolódás, egyesülés, de magyarázhatjuk kapcsolatnak, érintkezésnek, és összeillesztésnek is.

 Ezek mind az élőlény a létezés alapvető transzcendentális forrásával történő összekapcsolódását, egyesülését, tartós kapcsolatát, vagy a hozzá való visszatérést jelentik.

A jóga másik értelmezése a rögzítés, az összpontosítás, a megfegyelmezés, a kontroll, a járom és az iga. Az elme és a gondolatok megzabolázása által (csitta-vritti-niródha) a jógi képes az anyagi létbe kötő ragaszkodásait, sőt az ugyanilyen hatású ellenszenvet és irtózást is megszüntetni. Figyelmen kívül hagyja a lényegtelen (fizikai) dolgokat és a lényegesekre (transzcendentális, lelki) figyel oda, így képessé válik hétköznapi tudatállapotban nem érzékelhető dolgok érzékelésére.

Patandzsali Jóga-szútrájában leírtak szerint a jóga nem más, mint a tudat változásainak megfékezése, amelynek tökéletessége az Isten iránti odaadás, és amelynek eredménye az is, hogy az ember felismerheti és visszanyerheti saját eredeti természetét, önformáját, önvalóját (szvarúpa).

A Bhagavad-gítá szerint a jóga az elme sikerben és kudarcban való kiegyensúlyozottsága, a kötelességszerű munka, a szenvedés eltüntetője és a fájdalom elpusztítója. Krisna kijelenti, hogy a jóga az emberi élet legmagasabb rendű titka, maga a nyugalom és a határtalan boldogság adományozója. A jóga ugyanakkor lemondás és a Legfelsőbb Úrról szóló gondolatokban való elmerülés.

A fentiekben leírtak alapján kijelenthetjük, hogy a jóga fogalma rendkívül összetett, különböző aspektusokból vizsgálható, és cizellált definíció alkotható róla.

Patandzsali alkotta meg azt a végtelenül finom rendszert, amelyet ma a jóga nyolc ágának nevezünk.

A nyolc lépcső neve a jama, a nijama, az ászana, a pránájáma, a pratyáhára, a dháraná, a dhjána és a szamádhi. Azért fontos ezeket az irányelveket szem előtt tartani, hogy az ember lelki fejlődése érdekében megtanulja irányítani az érzékeit, gondolatait, érzelmeit, és cselekedeteit, s ennek segítségével elérhesse a valódi önmagát.

 A hatha-jóga főként az alsóbb lépcsőfokokat (ászana és pránájáma) emeli ki a jóga lépcsőjéből.

 A hatha-jóga gyakorlói fontosnak tartják az alapok (ászana és pránájáma) megfelelő elsajátítását, mivel az könnyebben elvezet a rádzsa-jóga magasabb szintjeire.

 A ha-tha szóösszetétel a nap és a hold-energiákra vonatkozik, amelyek az ídá és pingalá-nádíkban (energiavezetékekben) keringenek, a hatha-jóga gyakorlatainak célja a harmónia megteremtése ezen energiák között.

 Az ászana a hatha-jóga első és elsődleges angája, vagyis testrésze.


Vida Veronika bemutatkozó cikke

Több, mint hét éve ismerkedtem meg a hatha jógával, majd egy kihagyás után tértem vissza a rendszeres gyakorláshoz egy súlyos betegséget követően. Pár hónap gyakorlás után jelentős változásokat fedeztem fel magamban mind fizikai, mind mentális, mind energetikai szinten. Ezen felfedezéseknek köszönhetően kezdtem el behatóbban foglalkozni a jógával, majd egyre több jógairányzatot ismertem meg, illetve gyakoroltam, így többek között a Bihar jógát, a Satyananda jógát, az Ashtanga vinyásza jógát és a Yin jógát is.

A Hatha jóga diplomámat Kiss Zoltán Nitainál szereztem meg a 200 órás nemzetközi – Yoga Alliance International – képzés keretein belül. Ezzel párhuzamosan – részben tanulmányi célból – sikerült eljutnom Indiába, ahol az utam során még behatóbban tanulmányozhattam a jóga hagyományokat.

Közel két éve (a polgári foglalkozásom mellett) hatha jógát oktatok egy budapesti belvárosi jóga stúdióban, hospitálok az indiai nagykövetségen tartott Iyengar jóga órákon, illetve júniusban szereztem Ashtanga vinyásza jóga oktatói diplomát Porffy Csabánál. Rendszeresen oktatói továbbképzéseken veszek részt és magam is rendszeresen gyakorlok.

Rendkívül közel érzem magamhoz az ázsiai kultúrát, így bejártam Indiát, Sri-Lankát, Thaiföldet, Kambodzsát, Laoszt és Burmát.

Namaste!


Indiáról, jógáról, a pillanatról

Az indiai ashramban, ahol az elmúlt években kétszer is egy-egy hónapot töltöttem, úton-útfélen kis táblákba botlik az ember, amikre az van írva: „let the flowers bloom”, azaz hagyd a virágokat virágozni. A tábla arra vonatkozik, hogy a sok gyönyörű virág, amit az ashram zárt területén belül az ott élők gondoznak, nem arra való, hogy levágjuk és kiszakítsuk a helyéről, ők ott és úgy tökéletesek, hogy mindenki számára elérhetőek.

Így van ez az élményekkel is: a legfontosabb, legmaradandóbb élmények sosem kézzelfoghatóak. Ha valami igazán különleges történik, olyankor megáll az idő, szinte levegőt is elfelejt az ember venni, és ezekben a pillanatokban tényleg képesek vagyunk a Jelenben lenni.

Indiából a legkedvesebb emlékeim leginkább hangulatok, illatok, érzések. Például amikor megérkezem. Ahogy kikeveredve a reptér környezetéből, több órás autó- vagy buszút után elhagyva a várost, egyszer csak megérzem a vidéki India illatát. Egy édeskés, talán a jázminhoz hasonlítható, de számomra teljesen egyedi illatot, amit sehol máshol még nem éreztem, mégis mindig nagyon ismerősnek tűnik. Számomra ez egyfajta hazaérkezés.

Vagy a folyton ébren lévő utcák és utak: legyen bármilyen késő, vagy korán, nem tudtam úgy kimenni az utcára Indiában, bárhol jártam, hogy ne legyenek fent az emberek. Riksák, motorok és autók jönnek-mennek, folyamatos dudaszó mellett természetesen, még éjszaka is, amikor ezt persze semmi sem indokolná. Mindig azon gondolkodtam, hogy mégis hova megy ez a sok ember? Az út mentén pedig mindig üldögélnek bácsik-nénik, akik folyton úgy tűnik, hogy semmit sem csinálnak. Csak nézelődnek, várnak ki tudja mire, talán csak arra, hogy teljen az idő, legyen az nappal, vagy éjszaka. Vajon mikor alszanak?

Az ashramban töltött idő alatt rengeteg élmény ért és nagyon sokat tanultam önmagában az által is, hogy kiszakadtam a mindennapi környezetemből. Évek óta jógázom, több ezer napüdvözletet csináltam már, de a legemlékezetesebb az volt számomra, amikor még az első utam során egy jógaórán az indiai tanárunk elkezdett egy mantrát énekelni a napüdvözletekhez. Persze nem értettem a szövegét, akkor még nem is tudtam, hogy van ilyen, csak azt éreztem, hogy a mantra hangzása magával visz, és míg a fizikai síkon szinte magától mozog a testem egyik mozdulatból a másikba, valami olyan mély nyugalmat, tiszteletet és áhítatot érzek, amit korábban sohasem. A jóga évezredes hagyományvonala, az ashramban élők áldozatos munkája, a tanárom önzetlen tanítása mind-mind érzékelhetővé vált számomra, és megértettem, hogy mennyire szerencsés vagyok, hogy nyugati emberként, sőt nőként ilyen dolgot egyáltalán megtapasztalhatok. Számomra ez az élmény megnyitott egy kaput és onnantól teljesen más szemmel láttam a jógát, Indiát, az utazásomat, sőt valamennyire a mindennapi életemet is.

Azóta a szuvenírek gyűjtése és fényképek kattogtatása helyett arra figyelek inkább, hogy ne maradjak le az ilyen pillanatokról. Hogy képes legyek észrevenni, megállni, meghallani és átérezni minden porcikámmal.

Amikor jógát tanítok, egy kicsit ez is a célom: átadni valamit ebből a hagyományvonalból, megmutatni a „másik utat” – ami lehet látványos és csillogó, de a lényeg valójában befelé vezet. Olyan tapasztalatokhoz, amik le nem szakíthatók, amit senki soha el nem vehet tőlünk.

Om shanti.