A jóga jelentése, és a Hatha jóga művészete - 2. rész
A jóga három szinten hat az emberre, amelyek a testi, mentális és energetikai szint.
A jóga hatásai testi szinten:
- izmok ellazítása, erősítése (főleg a mély izmoké, melyek a legfontosabbak egészségünk megőrzéséhez),
- csontrendszer karbantartása, esetlegesen rehabilitálása,
- ízületeink rugalmasságának megőrzése, fenntartása, esetlegesen rehabilitálása,
- vérkeringés javítása, testi funkciók beindítása (főleg a méregtelenítő funkciók),
- légző rendszer egészségének megőrzése, kapacitásának növelése, esetleges rehabilitálása,
- nyirokrendszer, hormonrendszer működésének elősegítése,
- anyagcsere felgyorsítása, méregtelenítés elősegítése,
- immunrendszer erősítése,
- egészséges testsúly beállítása az úgynevezett dósák kiegyensúlyozásával,
- vitalitás növelése,
- teljesítőképesség növelése, kondíció növelése, erősítés, alakformálás.
A jóga hatásai mentális szinten:
- vegetatív idegrendszer harmonizálása,
- stressz oldó, lazító hatás,
- belső összhang megteremtése,
- a két agyfélteke működésének harmonizálása (stresszoldás),
- központi idegrendszer stimulálása,
- koncentrációs képesség fokozása.
A jóga hatásai energetikai szinten:
- helyreállítja a test finom fizikai állapotát,
- helyreállítja az energetikai működést,
- harmonizálja az energiaközpontok, csakrák működését.
A hatha-jóga statikus mozgásforma, amely főként az ászana gyakorlásra helyezi a hangsúlyt. 7- 10 légzésen keresztül tartjuk ki a különböző testhelyzeteket.
Gerincünk alapos átmozgatása, nyújtása és csavarása különösen fontos elem az óra folyamán, hiszen manapság egyre többen – már fiatal korban is – hátproblémákkal küzdenek.
Ezen óratípus ajánlott kezdőknek, illetve azoknak is, akik régebb óta gyakorolják a jógát, de kiegészítést keresnek a dinamikus óratípusok mellé.
A gyakorlás során alkalmazzuk az ún. teljes tüdős jógalégzést, mely dinamikus fenntartása segíti az ászanák kitartását a gyakorlás folyamán, megemeli a testhőt, elindítja a különböző méregtelenítő folyamatokat szervezetünkben. Nyújtások folyamán ugyancsak a helyes légzéstechnika segítségével tudjuk elengedni a feszültséget izmainkból és ízületeinkből
Az óratípus nagyrészt a törzs és láb izomcsoportjait erősíti meg, továbbá nagy hangsúlyt fektet a mozgásszegény életmód és irodai ülőmunkából fakadó beszűkült ízületek és megrövidült izomcsoportok élettani mozgásterjedelmének visszaállítására is.
Általánosan elmondható, hogy a statikus kitartások nyújtják és erősítik is egyben izmainkat, illetve stressz oldó hatásuk sem elhanyagolható.
Az óra menete:
- légzésfigyelés, ráhangolódás a gyakorlásra
- bemelegítés: napüdvözletek
- törzs nyújtások, csavarások
- egyensúlyozó ászanák
- álló ászanák
- hátrahajlítások, hátizmok erősítése
- fordított testtartások
- levezetés: ülő ászanák, nyújtások, csavarások
- légzésfigyelés, légzőgyakorlatok
- relaxáció
A jóga jelentése, és a Hatha jóga művészete - 1. rész
A jóga a világ legősibb mozgásrendszere, szinte minden más mozgásformában felfedezhetjük az elemeit.
A jóga szanszkrit kifejezés, amelyet többféleképpen lehet magyarázni. A magyarázatok együttesen adják meg azt a tényleges jelentést, amelyet a jógahagyományok valójában képviselnek, és amely a legteljesebben magában foglalja a jógának mint életmódnak, életfelfogásnak, vallásnak, önmegvalósítási folyamatnak a tartalmi értékeit, és jellemzőit.
A jóga szót egyrészt értelmezhetjük úgy, mint összekapcsolódás, egyesülés, de magyarázhatjuk kapcsolatnak, érintkezésnek, és összeillesztésnek is.
Ezek mind az élőlény a létezés alapvető transzcendentális forrásával történő összekapcsolódását, egyesülését, tartós kapcsolatát, vagy a hozzá való visszatérést jelentik.
A jóga másik értelmezése a rögzítés, az összpontosítás, a megfegyelmezés, a kontroll, a járom és az iga. Az elme és a gondolatok megzabolázása által (csitta-vritti-niródha) a jógi képes az anyagi létbe kötő ragaszkodásait, sőt az ugyanilyen hatású ellenszenvet és irtózást is megszüntetni. Figyelmen kívül hagyja a lényegtelen (fizikai) dolgokat és a lényegesekre (transzcendentális, lelki) figyel oda, így képessé válik hétköznapi tudatállapotban nem érzékelhető dolgok érzékelésére.
Patandzsali Jóga-szútrájában leírtak szerint a jóga nem más, mint a tudat változásainak megfékezése, amelynek tökéletessége az Isten iránti odaadás, és amelynek eredménye az is, hogy az ember felismerheti és visszanyerheti saját eredeti természetét, önformáját, önvalóját (szvarúpa).
A Bhagavad-gítá szerint a jóga az elme sikerben és kudarcban való kiegyensúlyozottsága, a kötelességszerű munka, a szenvedés eltüntetője és a fájdalom elpusztítója. Krisna kijelenti, hogy a jóga az emberi élet legmagasabb rendű titka, maga a nyugalom és a határtalan boldogság adományozója. A jóga ugyanakkor lemondás és a Legfelsőbb Úrról szóló gondolatokban való elmerülés.
A fentiekben leírtak alapján kijelenthetjük, hogy a jóga fogalma rendkívül összetett, különböző aspektusokból vizsgálható, és cizellált definíció alkotható róla.
Patandzsali alkotta meg azt a végtelenül finom rendszert, amelyet ma a jóga nyolc ágának nevezünk.
A nyolc lépcső neve a jama, a nijama, az ászana, a pránájáma, a pratyáhára, a dháraná, a dhjána és a szamádhi. Azért fontos ezeket az irányelveket szem előtt tartani, hogy az ember lelki fejlődése érdekében megtanulja irányítani az érzékeit, gondolatait, érzelmeit, és cselekedeteit, s ennek segítségével elérhesse a valódi önmagát.
A hatha-jóga főként az alsóbb lépcsőfokokat (ászana és pránájáma) emeli ki a jóga lépcsőjéből.
A hatha-jóga gyakorlói fontosnak tartják az alapok (ászana és pránájáma) megfelelő elsajátítását, mivel az könnyebben elvezet a rádzsa-jóga magasabb szintjeire.
A ha-tha szóösszetétel a nap és a hold-energiákra vonatkozik, amelyek az ídá és pingalá-nádíkban (energiavezetékekben) keringenek, a hatha-jóga gyakorlatainak célja a harmónia megteremtése ezen energiák között.
Az ászana a hatha-jóga első és elsődleges angája, vagyis testrésze.