Hogyan bérelj robogót?

Sosem fogom elfelejteni, amikor legelőször ültem robogón. Természetesen nem itthon, Magyarországon, hanem Thaiföldön, Chian Maiban. A várostól nem messze van egy gyönyörű templom a hegy tetején, ami a “nem messze” olvasatában mondjuk 1 óra buszozást jelent nyomorogva esetleges csirkeóllal mellettem, tuktukkal pedig, még ha nem is kerül sokba, de fáj, ha egyszer itt egy új lehetőség: robogózás.

Ázsiában egyébként a robogó egy nagyon elterjedt közlekedési forma, tekintve, hogy kicsi, könnyen lehet vele parkolni, nem okoz gondot a dugó, stb. Ezzel szemben viszont nagyon könnyen el lehet vele esni, elvágva magunkat a rákövetkező pár hét kirándulásaitól és viszonylag könnyen foghatunk ki egy lehúzós kölcsönzőt, aki tudva, hogy nála az útlevelünk annyit kér egy kis karcolásért amennyit nem szégyell.

Most, hogy megalapoztam a jókedvet a robogóbérléshez, vágjunk bele. A robogózás jó, remek és még jobb. Amióta legutóbb is hazajöttem Sri Lankáról szinte naponta jut eszembe, hogy be kell szereznem egy robogót, mert az olyan életérzést ad, mint semmi más. És igen, robogó és nem motor. Félősség ide vagy oda, a motorral elég gyorsan lehet menni, nagyon szépen gyorsul, és ha már van egy gázkar, amit meghúzva száguldani lehet, akkor az ember száguld. És hatalmasat eshet egy elévágó tehén miatt például. Tehát nekem maradt mindig a robogózás, és ez így volt jól. Javaslom mindenkinek megfontolni ezt a kérdést, amikor felmerül, hogy melyik közlekedési eszköz legyen.

Mint az előbb írtam, sokkal könnyebb és szabadabb robogóval közlekedni, csomó olyan helyet megnézhetünk, ahova egyébként nem jutnánk el, plusz bármikor meg lehet állni egy fotó vagy étkezés erejéig, akkor jövünk-megyünk amikor jólesik. Tehát robogóra fel!

A bérlendő eszköz keresésésekor viszonylag sok üzlet fog szembejönni, nem nagyon tudnék felsorolni olyat, ami segítene a választásban, talán csak az árat. Általában napi 2-3000 forintért már normális állapotú robogót lehet találni, ha hosszabb időre béreljük akkor jelentős kedvezményt fogunk kapni - vagyis, jelentős kedvezményt kaphatunk, ha eléggé rámenősek vagyunk és nincs csomó turista, aki úgy is fizet, ha drágaság van.

Célszerű a motort végignézni és lefotózni. Ez bizonyító erejű lehet egy esetleges vitában, hogy egy karc ott volt-e vagy nem. Ha valami sérülés van, akkor egy kis karcért egy egész alkatrészt fel fognak számolni, mert nekik is cserélni kell, a szomszédnak is meg kell élni valamiből, stb.

A bérlés feltétele, hogy le kell adnunk az útlevelet. Ezt csak akkor kerülhetjük ki, ha már sokadszorra megyünk vissza egy helyre, vagy jóban vagyunk a tulajjal, esetleg valamilyen ismerős visz oda, akit szeretnek a helyiek. Az útlevelet csak akkor kapjuk vissza, ha minden oké, nem estünk el, nincs sérülés vagy büntetés a mocin. A papírok általában a csomagtartóban vannak (az ülés alatt), ezt ellenőrizzük mindenképpen. Ha megállít a rendőr ez lesz az első amit a jogosítvány után kérni fog; bár sokszor volt, hogy a tulaj azt mondta, hogy mondjuk azt, hogy nem béreljük a motort, hanem a haverunké. Én ragaszkodnék a papírokhoz.

Bukósisak nélkül el se hagyjuk a boltot. Nélküle könnyen megbüntetnek és, ha valami baleset van, tényleg nagyon könnyű komolyabb helyzetbe sodródni egy kiálló szikla vagy ütköző miatt. A testi épség az utazásunk szempontjából is elsődleges, tehát mindenképp viseljük és kössük is be rendesen.

A közlekedés Ázsiában kaotikus a legtöbb esetben, de néhány nap alatt tökéletesen elsajátítható minden helyi “szabály”. Van egy mondás indiában a KRESZ-re: “save yourself”, vagyis “magadat mentsd”, ez azt hiszem mindent elmond. A duda nagyon fontos, hiába tűnik tök értelmetlennek, egyszerre nagyon sok dolgot jelent: jövök, megyek, vigyázz, helló, előzlek, előz engem valaki, látlak, mehetsz és ezek mindenféle kombinációja. Célszerű előzéskor, beláthatatlan kanyarban dudálni egy rövidet, így jelezve, hogy jövünk, tudja a másik, hogy épp valami történik. Egyébként általában hatalmas hangzavar van a városokban, így nem is csoda, ha duda nélkül fogalma sem lenne senkinek, hogy épp mi a helyzet a környéken.

A lámpával való villogás Ázsiában azt jelenti, hogy vigyázz, mert jövök és nem azt, mint nálunk, hogy elengednek pl egy kereszteződésben. Szóval a villogással óvatosan, illetve, ha nappal is be van kapcsolva a lámpánk, akkor mindenki szólni fog kedvesen, hogy kapcsold le, mert feleslegesen fogyaszt.

A jogosítványom tartalmazza itthon az M-betűt (motorra is érvényes), ezt kint nekem sokszor nézték. Hiába mondjuk, hogy itthon a sima alap jogosítvánnyal vezethetünk robogót, nem fogja érdekelni a rendőrt - bár a vesztegetés sokszor segít. Volt egy haverom, akinek mindig volt pár száz rupi az ingzsebében és a rendőrnél csak lassított, és szinte csak átdobta a pénzt a rendőr kezébe. Oké ez így vicces, de célszerű inkább figyelni a jogsi, papírok, bukósisak, sebességhatár és KRESZ szabályokra. Mondjuk amikor szembeforgalomban robogóztunk Gallében Sri Lankán, akkor a rendőr fütyüléssel és integetéssel elintézte a dolgot, de ez is könnyen eszkalálódhat egy gyors igazoltatásig vagy büntetésig.

Fontos lehet, hogy tudjuk pontosan, hogy hova megyünk (ehhez jól jön pl. a Google Maps a telefonunkra, ami offline is működik) és legyünk határozottak. Ez egyaránt igaz a közlekedési stílusra és a rendőrökre is. Ha megállítanak és pontosan megmondjuk hova megyünk, látszik, hogy nem ijedtünk meg az egyenruhától, akkor nagy valószínűséggel pár perc múlva folytathatjuk az utunkat. Volt, hogy az éjszaka közepén megállított egy rendőr Goán Indiában, aki eléggé illuminált volt. Amikor azt mondtam neki, hogy én is rendőrségnél dolgozom otthon, akkor tökre megijedt és csak annyit mondott, hogy “ok sir, go” vagyis mehetek dolgomra. Azért az ilyen trükkökkel tudni kell hol a határ, nagyon könnyen begurulnak a rendőrök, ha azt érzik, hogy hülyének nézik őket. Én általában minden mondtatot a “Sir”-el kezdek (Uram), és ezt határozottan szeretik.

Visszatérve a motorokra. A benzin beszerzése természetesen rajtunk áll, illetve minden olyan sérülés javítása, amit nem kell feltétlenül később megtudnia a tulajnak, pl egy lyukas abroncs vagy kiégett izzó. Volt, hogy a bérlési idő utolsó napján, konkrétan a tulajhoz menet közben kaptunk defektet kb 5km-re a várostól a semmi közepén, bár ekkor is az utánunk jövő utánfutós autó felvett és elvitt egy szerelőhöz.

Ha nem indul reggel a moci és benzin van még, akkor a kormány oldalán lévő kihúzható “szivató” lehet a megoldás. Húzd ki, indítsd a motort és utána szép lassan told vissza, közben néhány gázfröccsel bíztasd a járművet. A benzin mennyiségét úgy is lehet ellenőrizni, hogy a tanksapkát levéve belenézünk a tartályba és megmozgatjuk az egész motort, így látni fogjuk kb mennyi üzemanyagunk van még.

Az éjszakai vezetésnél sokkal óvatosabb közlekedjünk, sosem lehet tudni mikor vág elénk egy tehén (komolyan), kutya, kisgyerek vagy bármi ami épp eszünkbe jut.

Röviden összefoglalva, ha ésszel vezetünk, betartjuk kb. a szabályokat, nem menőzünk akkor olyan élményekben lehet részünk a felfedezésben, mint előtte sosem. Csak ajánlani tudom a robogózást!